Kandidatu Besik Na’in-60 Konkore Ba Vaga iha STJ no TR

Imajen/Reprodusaun

Díli, 5 Agostu 2026 (RAFA) – Kandidatu besik na’in-60 submete ona sira-nia kandidatura ba vaga ba Supremu Tribunál Justisa (STJ) Timor-Leste no ba Tribunál Rekursu (TR), ne’ebé agora sei hetan avaliasaun husi júri internasionál.

“Kandidatu hamutuk na’in-35 konkorre ba vaga neen ba juiz konselleiru iha STJ, no  na’in-22 konkorre ba vaga sia (9) iha Tribunál Rekursu,” Prezidente Komisaun Rekrutamentu no Selesaun, Avelino Coelho,  informa ba RAFA, Kuarta-ne’e.

Avaliasaun kandidatura sira sei hala’o de’it husi júri internasionál ne’ebé kompostu husi juiz konselleiru jubiladu na’in-tolu husi Supremu Tribunál Justisa Portugál, nomeia husi Prezidenti Tribunál refere.

Membru sira mak José Vítor Soreto de Barros, ne’ebé sai prezidenti júri, João António Gonçalves Fernandes Rato no Manuel Pereira Augusto de Matos. Júri sira ne’e mós hetan apoiu lojístiku husi ofisiál justisa ida husi Portugal.

Tempu ba júri to’o loron 15  fulan-Agostu ne’e atu halo avaliasaun dokumentál ba kandidatu sira no publika lista dahuluk kona-ba kandidatu ne’ebé aptu ka la aptu.

Depois ne’e, kandidatu sira iha loron 15 atu submete reklamasaun, no júri sei iha tan loron 15 atu responde reklamasaun sira antes kandidatu aptu sira tuir ezame eskritu, ne’ebé previstu hala’o iha loron 18 fulan-Setembru, tinan ne’e.

“Agora daudaun seidauk deside fatin ne’ebé sei uza ba ezame eskritu, entre Sentru Formasaun Judisiál ka edifísiu antigu Tribunál Judisiál Primeira Instánsia Díli” Avelino Coelho hateten.

Fó hanoin fali katak konkursu ne’e loke iha loron 01 fulan-Jullu no taka iha loron 31 fulan-Jullu, hodi hili juiz dahuluk ba Supremu Tribunál Justisa no juiz foun ba Tribunál Rekursu.

Ba STJ, loke vaga neen, ne’ebé kompostu husi juiz karreira haat, ida ba majistratura Ministériu Públiku no ida ba jurista méritu.

Bainhira vaga ba Ministériu Públiku la prenxe tanba falta kandidatu sira neebe aptu, bele atribui ba jurista méritu ka em últimu kazu, ba juiz karreira graduadu. Se vaga jurista mérito mak la prenxe, prioridade sei ba kandidatu husi Ministériu Públiku no depois ba juiz karreira.

Ba Tribunál Rekursu, loke vaga sia, inklui fatin lima ne’ebé agora daudaun okupa ona husi juiz sira ne’ebe iha tribunál ne’e. Juiz sira ne’e tenke apresenta deklarasaun  formal ba aseitasaun fatin iha tribunál foun, ka konkorre ba STJ.

Ba STJ bele konkorre juiz sira ho pelumenus servisu ona tinan-10, prokuradór Repúblika ho pelumenus esperiensia tinan-10 no jurista sira ho pelumenus tinan-15 iha atividade profisionál iha área Direitu, inklui advokasia, defensoria públika, dosénsia universitária ka asesoria jurídika, maski aposentadu ka jubiladu, desde que iha kondisaun saúde di’ak.

Ba Tribunál Rekursu bele konkorre juiz sira ho pelumenus tinan-ualu servisu. Juiz karreira sira bele konkorre ba tribunál rua ne’e se kumpre rekizitu antiguidade, maibé tenke halo ezame eskritu rua no entrevista rua, ida-idak ba kargu ne’ebé konkorre.

Avaliasaun konkursu sei liu husi etapa tolu, ho klasifikasaun finál entre 0 to’o 20 valór: avaliasaun dokumentál ba kuríkulu no esperiénsia profisionál (20%), ezame eskritu kona-ba koñesimentu tékniku (50%) no entrevista profisionál (30%).

Ezame eskritu, ne’ebé la permite uza kódigu anotadu ka livru referénsia, sei kobre Direitu Konstitusionál, Sivil no Prosesu Sivil, Penál no Prosesu Penál, Administrativu no Kontensiozu Administrativu, no Organizasaun Judisiária.

Prova ne’e mos avalia domíniu língua portuguesa, ne’ebé konsidera nu’udar kompeténsia esensiál ba hakerek akórdaun, ho pontu to’o 2,5 valór husi total valor 10 ezame nian.

Koresaun ba exame sei halo ho forma anónima, uza de’it kódigu numériku ba kandidatu ida-idak no ho nia natureza eliminatória. Kandidatu ne’ebé hetan menus husi valor lima husi sanulu sei konsidera la aptu no la kontinua ba etapa tuir mai.

Kandidatu sira nebe pasa ba faze entrevista- nebe sei halo durante 30 minutos- ba deit kandidatu sira ne’ebé hetan pelumenus metade  husi klasifikasaun máxima uha exame mak bele tuir entrevista profisionál.

Entrevista sei avalia integridade no independénsia kandidatu, kapasidade komunikasaun no argumentasaun, maturidade, ekilíbriu no nia vizaun institusionál kona-ba papél tribunál ne’ebé nia konkorre.

Remata