Bankada FRETILIN Preokupa ho Prezensa Jet Privadu Cessna C700 Tanba Deskonfia iha Ligasaun ho Kazu Scam Call Centre

Jet privadu ho tipu Cessna C700 tun iha Aeroportu Internasionál Prezidnete Nicolau Lobato, 01 Jullu 2026. Imajen/doc.Espesiál

Díli, 06 Jullu 2026 (RAFA.TL)- Membru Parlamentu Nasionál husi Bankada FRETILIN, David Dias Ximenes Mandati, ho Deputada Cristina Yuri Rebelo, Segunda (06/07/2026),  iha Plenária, levanta sira-nia preokupasaun  ba kazu aviaun Jet Privadu ho tipu Cessna Citation 700 Longitude (C700) ne’ebé atera iha Aeroportu Internasionál Nicolau Lobato, iha loron 01 fulan-Jullu 2026, tanba deskonfia iha ligasaun direita ho kazu Scam Call Centre ne’ebé involve sidadun estranjeiru na’in-tolu husi Indonezia no Xina.

Deputada Bankada FRETILIN Cristina Yuri Rebelo iha nia intervensaun iha plenária PN  hato’o nia preokupasaun liga  mós ho kazu sira ne’ebé akontese iha loron 01 Jullu 2026, aviaun jet privadu  ne’ebé para iha Aeroportu Internasionál Nicolau Lobato Comoro, Díli.

“Ohin, ha’u lee iha média,  ministru justisa hatete katak atu halo investigasaun ba kazu ida-ne’e, karik hetan ona ka seidauk hetan autorizasaun husi Autoridade Administrasaun Aeroporttu no Navegasaun Timor-Leste, Empreza Públiku (ANATL,E.P), maibé aviaun ne’e para tiha iha ne’e ona, no iha loron 02 Jullu,  sidadaun na’in tolu ne’ebé Jet privadu ne’e agtu mai tula  sai tiha  fai ho  Aviaun Aero Dili, deskonfia ema  sira ne’e tama hotu iha kazu ida ne’ebé mak Scam Call Centre ida-ne’e hatudu  perigozu la halimar ba ita nian nasaun. Entaun ida-ne’e tenke haré ho atensaun boot husi Governu,”  Deputada Cristina Yuri Rebelo alerta.

Nia  haktuir mós relatóriu internasionál husi Financial Action Task Force (FATF) no Asia  Pacific Group On Money Laundering,  ne’ebé sempre hatudu katak nasaun hira ne’ebé sistema kontrolu no supervizaun seidauk forte vulneravél liu ba lavajen osan, fraude fiskál no krimé organizadu.

Sorin seluk Deputadu David Mandati Dias Ximenes “Mandati” mós sekunda tán katak, tuir informasaun ne’ebé iha katak aviaun jet privadu ne’ebé iha loron 01 fulna Jullu 2026, ne’e  mai atu tula ema na’in tolu maibé ikus mai ema na’in tolu ne’e ba tiha fali ho aviaun komesiál.

“Atu ko’alia kona-bá Jet privadu ida  tama iha ne’e loron 01 fulan Jullu 2026, jet ne’e tama iha ne’e atu mai foti ema na’in tolu. Agora sé ema na’in tolu ne’e jet atu mai foti, jet mai tiha sira sa’e tiha fali aviaun komersiál fila tiha jet ne’e ema tahan hela jet ne’e tama iha ne’e ho dokumentu autorizasaun ida dokumentu autorizasaun ne’e mós laloos ida,” hatete Deputadu David Mandati Dias Ximenes “Mandati”.

Mandati hatutan dokumentu autorizasaun  dokumentu ida ne’ebé fó autorizasaun ba ema grupu eis prezidente Megawati ninian ne’ebé atu mai  enkontru ho Prezidenre Repúblika iha loron 08 jullu 2026, la’ós iha loron 01/07/2026.

“Maibé dokumentu ne’e tama iha ita nian Prezidente Repúblika foin iha ne’ebá deskobre katak domunentu ne’e laloos, dokumentu ne’e manipuladu, kuandu hanesan ne’e ona loloos ne’e jet ne’e iha ne’e para halo lai investigasaun (barang bukti) materiál prová mais ba tiha ona. Karik bele haré didi’ak buat sira ne’e, duké ita iha ne’e  duun malu ladún di’ak karik bele ita hotu-hotu hamutuk hanoin buat sira ne’e ba,”tenik Deputadu David Mandati Dias Ximenes.

Hatán ba kestaun ne’e, Vise-Ministru Asuntu Parlamentár Adérito Hugo da Costa hatete kona situasuan akontesimentu aviaun jet privadu  ne’ebe autoridade sira prende asuntu ne’e iha ninia komplesidade uituan.

“Mais ha’u lakohi fó resposta antisipada, maibé ha’u fiar katak resposta sei mai konkreta husi entidade relevante sira. Ha’u sempre iha posizaun ida kuandu akontesimentu ida atrai públiku nia atensaun ha’u sente entidade relevante maismenus justifika pleminariumente para públikú labele hela ho serteza katak pontu situasaun akontese halo nusa,”dehan Vise Ministru Asuntu Parlamentár Adérito Hugo.

Jornalista : Zita Menezes/Editór: Vito Salvadór