Tanbasá Presu kombustível Sa’e?, Maski Nasaun sira iha Rezerva

Kliente sira atesta kombustível iha Estasaun Kombustível ETO, Balide, Díli. Imajen/Rafa.tl

DÍLI, RAFA.tl – Dau-daun ne’e presu kombustível aumenta iha nasaun barak iha Sudeste Aziátiku, maski iha rezerva ho dimensaun ki’ik ka boot. Situasaun ida ne’e halo konsumidór sira preokupa, maibé ne’e tanba lójika ekonómika bázika.

Notísia Relevante: Motorista Transporte Públiku Preokupa Ho Folin Kombustível Ne’ebé Aumenta iha Merkadu Nasionál

Iha prátika, kombustível ne’ebé rezerva la fa’an tuir valór ne’ebé uluk sosa, maibé tuir valor ne’ebé estima atu presiza substitui. Ida-ne’e tanba presu foun iha merkadu, fornesedór sira sa’e ona no sei sa’e tan ba karegamentu sira tuir mai.

Dinámika iha situasaun atuál ida-ne’e, envolve mekanizmu neen ne’ebé iha impaktu ba presu ne’ebé konsumidór sira selu, inklui iha Timor-Leste ne’ebé iha previzaun rezerva kombustível ba fulan-haat.

Fatór prinsipál ida mak mudansa ba presu. Agora distribuidór sira presiza fa’an kombustível ho presu ne’ebé bele permite sira sosa karegamentu tuir mai, tanba karegamentu ne’ebé mai ho presu aas liu. Se agora sira fa’an barratu, sira sei labele hetan lukru bainhira enxe (enche) fali stock.

Aspetu seluk mak igualdade ho Merkadu Internasionál. Nasaun barak iha Sudeste Aziátiku determina presu iha abastecimentu tuir merkadu globál. Bainhira presu Brent sa’e, presu lokál mos sa’e automatikamente, maski stock iha hela.

Iha kazu Timor-Leste nian, por ezemplu, ETO, empreza ida ne’ebé importa kombustível, iha semana kotuk tenta tranquiliza konsumidór sira kona-bá stock ne’ebé iha. CEO empreza  ETO, Nilton Telmo Gusmão  dos Santos, hatete katak, kombustível  iha ona iha rai-laran, karegamentu to’o iha loron 09 fulan-Marsu no karegamentu seluk ne’ebé planeia atu to’o iha inísiu fulan-Abríl, bele garante stock besik ba fulan haat. Maski nune’e, nia hatete katak, presu ba konsumidór depende ba presu merkadu ne’ebé aplika tuir bill of lading husi kada karegamentu.

Empreza ne’e ikus mai presiza aumenta presu iha bomba kombustível bainhira karegamentu foun to’o iha loron 09  fulan-Marsu ne’e, tanba iha momentu ne’e presu kombustível iha merkadu hahú sa’e ona.

Iha kontestu atuál, fatór importante ida ne’ebé halo presu sa’e mak kauza husi enseramentu Estreitu de Ormuz, ne’ebé kria expetativa iha merkadu katak, karegamentu tuir mai sei sai karun liu no bele demora liu atu to’o. Ida-ne’e halo impaktu imediatu ba presu agora.

Iha nasaun balu, fatór seluk mak falta rezerva estratéjika. Por ezemplu, Vietname, iha rezerva menus husi loron 20; Indonézia entre loron 21 to’o loron 25. Bainhira rezerva hirak ne’e hotu, governu presiza sosa iha merkadu spot ho presu emerjénsia ne’ebé sira atu antisipa aumentu presu.

Iha mós espekulasaun ba futuru merkadu nian,  iha ne’ebé investidór sira inkorpora kona-bá risku falta kombustível iha kontratu ba presu iha futuru, iha kazu ida ne’e nia durasaun seidauk klaru, presu bele aumenta entre dólar 10 to’o 30 kada barril, iha momentu balun de’it.

Ikus liu, iha mos “efeitu leilão”. Bainhira fornesimentu globál menus, nasaun riku liu (hanesan Japaun no Koreia do Sul) prontu atu selu karun liu atu garante sira nia karegamentu, halo nasaun ki’ik no kiak sira laiha alternativa seluk, se la’ós aumenta presu atu bele konkore iha merkadu.

Reportajen Ekipa Rafa.tl