ETO Rejeita Akuzasaun Manipulasaun Presu, Rekorda Kona-bá Presu Kombustível Ne’ebé Sa’e iha Globál

Kliente sira atesta kombustível iha Estasaun Kombustível ETO. Imajen/Rafa.tl

DÍLI, RAFA.tl– Diretór Ezekutivu ETO, Nilton Telmo Gusmão dos Santos, rejeita akuzasaun sira kona-bá manipulasaun presu kombustível iha merkadu Timor-Leste.

Notísia Relevante: Tanbasá Presu kombustível Sa’e?, Maski Nasaun sira iha Rezerva

Nia haktuir katak empreza seidauk independente husi evolusaun presu internasionál, no komesa atu dezenvolve rezerva sufisiente hodi garante abastesimentu iha nasaun.

“La eziste kualkér manipulasaun, buat ne’ebé ami nota maka, presu globál aumenta, no Timor-Leste la’ós izoladu liu husi realidade ne’e, além de ne’e enfatiza mós katak empreza halo rezerva sufisiente ba fulan-haat,” Nilton Telmo Gusmão dos Santos hateten.

Diretór ETO ne’e afirma empreza ida husi importadora kombustível ba Timor-Leste, destaka katak iha Sudeste Aziátiku eziste nasaun balu ne’ebé sira nia presu ba kombustível sa’e aas liu kompara ho Timor-Leste.

Dadus rejionál hatudu katak, presu kombustível sa’e liu 50% iha Vietnam besik 33% iha La’os husi krize enerjétika internasionál ne’e, tuir dadus foun sira aprezenta katak, presu kombustível iha Sudeste Aziátiku aumenta entre 20% to’o 30%.

“Bainhira ita hateke ba rejiaun ne’e, ita bele komprende katak, Timor la’ós ida ne’ebé esesaun,” Nilton Gusmão hatutan.

Esesaun ba aumenta ne’e iha nasaun sira ne’ebé Estadu mak intervém diretamente, husi subsídiu ka kontrolu ba presu. Maibé, medida ne’e implika kustu boot ba orsamentu públiku, no dalabarak ida ne’e difísil atu sustenta ba tempu naruk. Por ezemplu, iha Indonézia protesaun Estadu nian ba presu implika katak kada dólar sa’e husi presu internasionál ba petroleu, orsamentu nasionál bele gasta to’o 4 billoens rupia (besik 235 milões euro). Ba tinan 2026, orsamentu subsídiu enerjétika hamutuk 381,3 bilões rupia (besik 22,5 mil milhões dólares).

Nilton Telmo  Gusmão dos Santos hato’o nia aifrmasuan ne’e hafoin   mosu deklarasaun polítika  husi bankada opozisaun  FRETILIN iha Parlamentu Nasionál, Segunda (16/03/2026).

Iha plenária PN, membru Bankada  FRETILIN, José da Cruz foti lia hodi akuza katak ETO halo manipulasaun ba presu kombustível.

“FRETILIN konsidera katak, se ETO dehan, rezervasaun ba kombustível bele dura ba fulan haat (4), ne’e signifika, durante períodu ida-ne’e presu ba kombustível labele aumenta nem séntimu ida. Tanba seguransa enerjétika, la’ós  de’it kona-bá kombustível ne’ebé disponível, maibé oinsá mantém ho presu ida, antes krizi ne’e,” deputadu José da Cruz  afirma.

Nia hatutan, iha semana kotuk liubá, iha Parlamentu Nasional ida-ne’e, Deputadu balu hosi Bankada Governu nian hateten katak povu la presiza preokupa no pániku kona-bá funu iha médiu oriente tanba kompañia ETO asegura katak kombustivél iha Timor-Leste nian sei seguru to’o fulan haat.

FRETILIN preokupa tebe-tebes ba deklarasaun ida-ne’e, tanba deklarasaun deputadu ida ne’e hanesan atu hateten katak IX Governu entrega tomak ona nia kompeténsia no soberania hodi halo ezekusaun  polítika enerjétika ba kompania privadu ETO.

Espesialista sira fó hanoin katak, ho rezervasaun nasaun nian, la garante katak presu labele sa’e, ne’e fenomenu natural ida tuir lójika kumún ekonomia nian iha setór  enerjétika.

Mézmu kombustível ne’e iha rezervasaun, maibé ida-ne’e la fa’an ona tuir presu ida antes, maibé tuir presu ida ne’ebé nesesáriu hodi garante repozisaun ba estoke foun. Ne’e signifika empreza presiza fa’an ho presu ida ne’ebé bele permite sira atu sosa fali estoke foun, maske ho presu ne’ebé aas.

Mekanizmu ne’e koñesidu hanesan “presu repozisaun”, fatór prinsipál ne’ebé fó definisaun kona-bá presu ne’ebe sa’e. Se sira fa’an ho presu ida anteriór, signifika, importadór sira laiha possibilidade importa estoke foun, tanba laiha lukru husi fa’an anteriór.

Tanba ne’e, presu bazeia mós ba merkadu internasionál, ne’ebé signifika, presu automatikamente adapta evolusaun husi petróleu no kombustível iha prosesu merkadu globál, independentemente husi kustu ne’ebé iha.

Ida ne’e mós provoka husi fatór seluk tan, ne’ebé influénsia ba konsikuénsia iha rota marítima, nomeadamente iha Médio Oriente.

Além de ne’e, presu ba transporte no seguransa mós sa’e, inklui espekulasaun iha merkadu internasionál no nasaun barak mak konkore atu bele garante fornesimentu.

Nilton Telmo Gusmão dos Santos fó hanoin katak, ETO antesipa ona situasaun ne’e iha inisiu fulan-Marsu. Konfirmadu mós katak, karegamentu foun  to’o iha ona iha  loron 09 fulan-Marsu ne’e, atu reforsa rezerva nasionál. Maibé, karegamentu ne’e iha ona tempu ne’ebé presu internasionál sa’e tiha ona, nune’e obrigadu atu ajusta presu ne’e iha merkadu internu.

Além de ne’e, karegamentu foun sei to’o tan iha fulan-Abríl, maibé possibilidade ho presu ida aas liu, ida-ne’e kauza husi instabilidade globál ne’ebé sei kontinua hela.

Pertamina Internasionál Timor SA (PITSA) mós iha situasaun ne’ebé hanesan. Empreza importadora ne’e halo karegamentu iha fulan-Marsu no previstu katak sei halo tan karegamentu iha fim do més, tanba kauza husi kondisaun merkadu internasionál.

Perante senáriu ne’e, Nilton Telmo Gusmão dos Santos aprezenta katak, buat ne’ebé prioridade maka garante katak nasaun labele hasoru krize kona-bá kombustível.

Ekipa Reportajen Rafa.tl